#1. rész

Az életünk változások sora, de egy nő életében legnagyobb testi-lelki és környezi (bio-, pszicho- és szociális) állapotváltozás, átalakulás a várandósság és a szülés időszakánál van. Az addig kimunkált megküzdési stratégiák felborítják az egyensúlyt, mert eddig nem ismert helyzettel találkozva a megszokott problémamegoldás nem minden esetben alkalmazható.

A szülés és a várandósság időszaka normatív krízissel jár, azaz az életutunk szerves részét képezi, miközben fokozottan sérülékennyé teszi a személyt, óriási növekedési, fejlődési lehetőséget rejt magában.

Vannak olyan váratlan helyzetek, amikkel sokkal nehezebb megküzdeni, ezek esetlegesen előforduló eseményekhez kapcsolódnak (pl. váratlan haláleset, baleset stb.).
Mélyíthetik a krízisállapotot, ha az a normatív átmenettel együtt jelentkezik egy váratlan úgynevezett akcidentális krízis.

Olvasd el a #2. bemutatkozásomat ott írok a saját élményeimről.

Mi adhat ilyen helyzetekben kapaszkodót?
Mi segíti koordinálni a viselkedést?
Mi hozhat megoldást a váratlan vagy feszültséget keltő helyzetben?

Igen, jól gondolod, ezekben az átmeneti állapottal együtt járó bizonytalanságban a rítusok a szabályok és tiltások. 

Engem római katolikusnak neveltek, és ez át is járja az egész életemet, azt gondolom, hogy sok népi bölcsesség, hagyomány mind, mind megfér, sőt összeegyeztethető ezzel a vallással. Erről egyszer majd írok, de most annyi minden érdekes dologról szeretnék írni.

Termékenységfokozó rítusok

A természettel szorosabb kapcsolatban élő népek, akik gazdálkodással és növénytermesztéssel foglalkoznak, azok számára a föld termékenysége szorosan összekapcsolódik a női termékenységgel, a fogantatással.

Még azoknak is, akik úgy vallják, hogy számukra idegen ezeknek a hiedelmeknek, rítusoknak a követése, sokszor nem is tudják, de mégis követik ők is ezeket a hagyományokat.

Rizs-szórás a friss házaspárra az esküvőn

Amikor gyerek voltam, megkérdeztem a szüleimet, hogy ez mire jó? Úgy rémlik azt mondták, hogy legalább annyi gyerekük legyen, mint amennyi rizsszem érinti őket.

Amikor a Perinatális szaktanácsadó képzésre jártunk, akkor a várandósság, szülés, születés, nemi szerepek, feladatok, szexualitás témákról nagyon összetetten tanultunk.
Hogyan jelenik meg a különböző tudományterületeken?
Nemcsak orvostudomány, pedagógia és pszichológia, hanem a néprajzkutatás, szociológia és művészet stb. területén is.

Kitárult számomra a világ, ezekből meg is osztok most veled is sok érdekességet!

  • A rizsszemből, rizsnövény sarjad, amely ugyanolyan termékeny lesz. Így a friss házasokra szórt rizsszemek jelképe, hogy minél több rizsszem ér hozzájuk, annyira lesznek termékenyek.
  • Persze vannak, ahol más magvakat, gyümölcsöket szórnak az ifjú párra, hogy házasságuk „gyümölcsöző legyen”.
  • Bizonyos kultúrában még kiterjedtebben működik. Indonéziában a faluközösség tagjai ugyanúgy vigyáznak a sarjadó vetésre, mint a várandós nőkre. Hirtelen erős zajokat nem szabad kiadni sem a vetés mellett, sem a várandós nők mellett.
  • Vannak, ahol a mennyasszony kezébe kisbabát adnak, ezzel is fokozzák a termékenységet.
  • Afrika bizonyos területein a nőket a földbe ássák, hogy az anyaföld termékenységét vegyék magukra, és a termés is bőséges legyen.

Nézzük mit csinálnak akkor, ha a fogantatással gondok támadnak?

Ez egy nehéz és összetett téma számomra. Míg úgy érzem, a termékenység fokozása szép szokás, egyfajta gesztus, rituálé, és nem ártunk vele. Az alábbi felsorolás egy mélyebb átgondolást igényel, hiszen amikor nem érkezik meg a várva várt gyermek, akkor nagyon sok mindent lehet, kell ellenőrizni, betartani, kivizsgálni, feldolgozni. Ezért ezeket csak felsorolás szintjén leírom, de mégis arra kérlek, hogyha Neked sem jön a várva várt gyermek, ne kezd bele egyik vagy másik „tanácsba”, inkább keress fel engem Perinatális szaktanácsadás keretében és beszéljünk.

Azért az fontos megemlítenem, hogy ezek a ráhangolódásban, felkészülésben, a lelkünk rendbetételében mind-mind segíthetnek, de hogy csak ezekben – egyfajta megszállottsággal hódolva ezeknek bizakodjunk – az korántsem lesz elegendő!

  • Ima – Módosult tudatállapottal járhat. Kapcsolatot teremt az Ego (tudatos személyiség magja) és lelkünk mélyebb rétegei (a Jung-i Selbst =önmagunk, mély-én) között.
  • Böjt – Ez önátadást igényel. Fizikai síkon tisztulást, méregtelenítést hoz, csökken a testsúly, ezáltal segít rendezni a rendszertelen menstruációs ciklust. Egyes európai országokban nem kezdik el az asszisztált reprodukció folyamatát, amíg a nő nem normalizálja a testsúlyát.
  • Felajánlás – Adakozás, a becsvágyról való lemondás. Fontos, hogy személyes érdeke ne fűződjön hozzá.
  • Kollektív tudattalannal való kapcsolat-felvétel – Ez a mélyebb archaikus női tartalmakkal való kapcsolatfelvételt jelenti.

 (Én nem akarok olyan területekről részletesebben írni, amelyek kifejtése bonyolultabb, de azért 1-2 definíciót szívesen leírok, ha érdekel téged. Ezekről később blogposztban is szó eshet.

  • val kapcsolatos rítus: menstruációs vérből egy adagot egy fának a tövébe tesznek: „Fa, adom a vérem, add az erődet!”
  • , amit vízbe tesznek, leáztatnak, majd annak a vizét isszák. A Selbst szimbólum.
  • A virág/mag fogyasztása az orális (szájhoz kapcsolódó) fogamzás fantáziájához kötődik. (Manapság a gyerekek is sokszor azt képzelik, hogy a baba szájon keresztül fogan, pl.: Virág Péterről szóló mese is erről szól).
  • Sokan úgy tartják, hogy a Szamártövis bogyójának kicsi nyűvét kell meginni, hogy csak egy baba foganjon, ne több.

Ezeknek a rítusoknak a segítségével aktívabbá válik a saját testhez való viszony, és segít helyreállítani a világba, saját testbe, nőiségbe vetett bizalmat.

Hogyan mondjuk el a gyerekeknek azt, hogy a baba hogyan fogad, mikor és milyen módon?

Azt gondolom erről is fog születni – a legjobb szóhasználat – egy blog, ugye téged is érdekel majd. (Kérj értesítőt az új blogposztról!)

 

Még két rész következik, ahol a várandósság és a gyermekágyas időszak alatti rítusokról és praktikákról írok majd!